Hirdetés
. Hirdetés

A nagy tech cégek visszaszorítása miért nem emeli feljebb a riválisok profitját?

|

A kutatók 78 olyan nyilvános amerikai vállalatot azonosítottak, amelyek 1998 és 2004 között a vállalati infrastruktúra-szoftverek területén versenyeztek.

Hirdetés

Januárban az amerikai igazságügyi minisztérium beperelte a Google-t, azt állítva, hogy a technológiai vállalat visszaélt az online hirdetési monopóliummal azáltal, hogy átvette a platformjára épülő eszközök feletti ellenőrzést. A Google - az Amazonnal és az Apple-lel együtt - az elmúlt két évben hasonló trösztellenes vádakkal nézett szembe Európában, és az Atlanti-óceán mindkét partján átfogó változtatásokat javasoltak a technológiai óriások szabályozására (Európában sikerrel, az Egyesült Államokban viszont akadozva).

Egy új tanulmány, amelynek társszerzője Sruthi Thatchenkery, a Vanderbilt professzora, azonban azt sugallja, hogy bár a verseny trösztellenes beavatkozásokkal történő felszabadítása ösztönzi az innovációt a platformokon, a nyereségesség továbbra is elkerüli a kis cégeket. Az okok a platformpiacok kölcsönös függőségéhez kapcsolódnak. Ez a tanulmány megvilágítja a platformpiacokat, és tájékoztatja a szabályozó hatóságokat arról, hogyan védhetik jobban a technológiai fogyasztókat és a vállalkozókat - számolt be a TechXplore.

Hogyan működik másképp a verseny a platformpiacokon

A jelentésben Thatchenkery és társszerzője, Riitta Katila (Stanford) a verseny és az innováció összetettségével foglalkozik a platformökoszisztémákban. Ezek a piacterek egyedülálló kölcsönös függőséget teremtenek a vállalatok között: a nagy technológiai vállalatok alapterméket hoznak létre, más vállalatok pedig alkalmazásokat és rendszereket, amelyek ezt kihasználják. Egy platform sokféle formát ölthet, és az elmúlt években minden kategóriát egy vagy két kulcsfontosságú szereplő dominált.

Piactér: Amazon vagy Alibaba az e-kereskedelemben
Online hirdetések: Google és Meta
Operációs rendszerek: Microsoft, Apple és Google

A platformok sikeréhez az szükséges, hogy a "kiegészítő" vállalatok (amelyek termékeket, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat értékesítenek a platformon), valamint a fogyasztók (akik megvásárolják a termékeket, alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat) kritikus tömegét megszerezzék. A platformok gyakran olyan eszközökkel csábítják a vállalatokat a csatlakozásra, mint a fejlesztőeszközök, szoftverintegrációk vagy alapvető technológiai infrastruktúra, amelyet ezek a kiegészítő vállalatok egyedül nehezen tudnának kiépíteni.

Hirdetés

A szimbiózis azonban megromlik, amikor a platformcég ugyanazokat az alkalmazásokat és szolgáltatásokat kezdi el kínálni, mint a kiegészítői. A platformok gyakran tisztességtelen előnyökhöz juttatják saját alkalmazásaikat és szolgáltatásaikat, vagy akár ki is használják piaci erejüket a riválisok blokkolására. A kutatás azonban megállapítja, hogy a platformok elleni trösztellenes fellépésnek következményei vannak a komplementerekre nézve.

"Egy domináns platform korlátozásával csökkenhet a motivációja vagy az eszközeinek megosztására való képessége. Ez kevésbé teszi egyértelművé a trösztellenes intézkedések profitkövetkezményeit az innovációhoz képest, különösen az erőforrás-korlátozott komplementerek esetében" - mondta Thatchenkery.

Egy mérföldkőnek számító technológiai trösztellenes ügy

Ennek az elméletnek a tesztelésére Thatchenkery és Katila azt tanulmányozta, hogy az igazságügyi minisztérium és a Microsoft között 2001-ben kötött egyezség milyen következményekkel járt. Ez volt az első jelentős trösztellenes beavatkozás egy domináns szoftvercég ellen, amelyben a Microsoftot azzal vádolták, hogy akadályozta az innovációt a komplementer piacokon.

A kutatók 78 olyan nyilvános amerikai vállalatot azonosítottak, amelyek 1998 és 2004 között (3 évvel az egyezség előtt és után) a vállalati infrastruktúra-szoftverek területén versenyeztek, és öt kategóriába sorolták őket: alkalmazásintegráció, fejlesztői eszközök, adatbázis-kezelés, hálózat- és rendszermenedzsment, valamint biztonság. Három különböző forrásból hatalmas adathalmazt állítottak össze a vállalatokról, beleértve a K+F-kiadásokat, a benyújtott szabadalmak számát, a vállalat méretét és az értékesítés megtérülését (ROS), hogy felmérjék, hogyan változott a vállalatok innovációja és nyeresége a hat év alatt.

A Microsoft saját infrastrukturális szoftverei a vállalati infrastrukturális szoftverek egyes kategóriáiban piacvezetők, míg másokban nehezen tudta megvetni a lábát. A tanulmány a Microsoft piaci részesedésének kategóriák közötti eltéréseit szem előtt tartva megvizsgálta a trösztellenes megállapodás hatásait.

Az összes vállalat átlagosan nagyjából öt-hat szabadalmat hozott létre évente, és a ROS (return on sale) 0,27-es csökkenését tapasztalták a vizsgált időszakban. A trösztellenes beavatkozás után azokban a kategóriákban, ahol a Microsoft termékei domináltak, a vállalatok évente átlagosan 4,2 szabadalommal többet mutattak be, mint társaik, de a ROS-értékük átlagosan 9,1 százalékponttal csökkent.

"A verseny felszabadítása vadnyugatot teremtett, ahol a kiegészítő vállalatok versenyt futottak az innovációért. De nem sikerült profitálniuk" - mondta Katila.

A kutatók szerint ez a mintázat különösen az alacsony piaci részesedésű vállalatok esetében volt hangsúlyos, ami arra utal, hogy a kulcsfontosságú eszközök tekintetében túlságosan is támaszkodhattak a platformra, és a beavatkozás után az a költséges feladat hárult rájuk, hogy ezeket az eszközöket ki kell építeniük. A piacra történő új belépések száma sem nőtt a kiegyenlítést követően.

A tanulmánynak széleskörű következményei vannak a Big Tech elleni trösztellenes fellépésekre. Arra utal, hogy bár a trösztellenes perek ösztönözhetik az innovációt, nehéz lehet visszafordítani a domináns platform által okozott károkat, és lehetővé tenni, hogy a komplementerek pénzügyi hasznot húzzanak. Az iparági magatartási kódexet felügyelő, és remélhetőleg a káros blokkoló magatartásokat eleve megakadályozó új szabályozások jobban szolgálhatják a technológiai vállalkozókat.

A szerzők arra is figyelmeztették a platformtulajdonosokat, hogy adataik szerint a versenyellenes magatartás nekik is árthat. "Az egészséges ökoszisztéma hosszú távú fenntartása érdekében a platformtulajdonosoknak érdemes ellenállniuk a kísértésnek, hogy a kiegészítő szolgáltatókat gyengén tartsák, és ehelyett segítsék a fejlődésüket, hogy önállóan megállják a helyüket" - írták.

A tanulmány a Strategic Management Journal című folyóiratban jelent meg.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.