Magyarország versenyképessége két helyet romlott 2023-ban a megelőző évhez képest, és az EU 27 országa közül a 19. helyre csúszott vissza - derült ki a jegybank 2023-as Versenyképességi jelentéséből.
Három év emelkedését követően Magyarország az MNB Versenyképességi Index összesítése alapján tavaly 46,6 pontot ért el az előző évi 47,9 pont után.
Ezzel Magyarország relatív versenyképességi pozíciója a visegrádi országok átlaga (46,7 pont) alá esett, elmarad az uniós átlagtól (51,4 pont), valamint a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától (61,4 pont).
A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége (oktatás és egészégügy) és a digitalizáció.
Az MNB saját versenyképességi összesítésének eredménye összhangban van a nemzetközi felmérésekkel - IMD versenyképességi rangsor, WIPO Globális Innovációs index - amelyek szintén romlás mutatnak.
Számottevő visszaesés történt a háztartási megtakarítások aktivizálása és a külgazdaság és gazdaságszerkezet területén, de romlott a teljesítmény a zöld gazdaság és a versenyképes energiafelhasználás területein is.
Öt területen javulást mért az MNB: a legnagyobb mértékben a kkv stratégia és a modern infrastruktúra esetében.
Az indexet képező indikátorok többségében jelentős tartalékok rejlenek, mint az energiafüggőség csökkentése, a megújuló energiaforrások arányának növelése, a hitelpenetráció bővülése, a digitalizáció növelése, valamint az export hazai hozzáadott értékének emelése. A tudásalapú és egészséges társadalom területein az egészségügyi kiadások emelésével vagy a felsőfokú végzettségűek arányának növelése érhető el eredmény.
A kereslet ösztönzésére fókuszáló növekedési modell helyett a kínálati oldalt ösztönző, versenyképességre alapozó, tudás- és technológia-vezérelt növekedési modellre van szükség, az egyensúlyi mutatók biztosításával, ez azért is fontos, mert a versenyképesség "kéz a kézben" jár egy ország fejlettségével.
A jegybank jelentésében négy, a gazdasági felzárkózás szempontjából leginkább kritikus területet azonosított.
A pénzügyi rendszeren belül érdemi tér van a prudens hitelpenetráció növelésére, a pénzügyi digitalizáció mélyítésére, valamint a pénzügyi szektor működési költségeinek csökkentésére.
A kkv szektoron belül digitális megoldások szélesebb körű alkalmazása nélkülözhetetlen, és a sikeres digitális átálláshoz szükséges a lakosság készségeinek javítása is.
A humán tőke javításában továbbra is jelentős tartalékok vannak, a magyar termelékenység és bérszint az EU-ban a legalacsonyabbak között van, a bér csak a termelékenységgel párhuzamosan növelhető.
Magyarország magas energiafüggősége az egyik legfőbb kihívás, és ennek mérséklése kulcsfontosságú a gazdaság sérülékenységének csökkentése érdekében.
A jegybank versenyképességi jelentése 14 területet ölel fel és 160 mutatót tartalmaz, ezek 95 százaléka objektív indikátor.