Washington állítólag beleegyezett egy sor feltételbe a WikiLeaks-alapító Julian Assange esetleges bírósági tárgyalását illetően, ha kiadják az Egyesült Államoknak az ellene irányuló kémkedési ügyben - jelentette több médiaorgánum.
Az aláírt garanciák, amelyeket Megan Specia, a New York Times tudósítója osztott meg az X-en, a jelek szerint biztosítják, hogy az 52 éves ausztrál állampolgár az amerikai alkotmány első, a szólásszabadságot védő módosítására hivatkozhat, így elviekben nem érheti hátrány a tárgyaláson állampolgársága miatt, és nem fenyegeti halálbüntetés, ha elítélik.
Megjegyezték azonban, hogy bár ezek a biztosítékok "kötelező érvényűek", az "első alkotmánymódosítás alkalmazhatóságáról" szóló döntés "kizárólag az amerikai bíróságok hatáskörébe tartozna".
US has filed assurances in Assange extradition case, which were requested by a British court before it makes a final decision on his ability to appeal. Next step is a hearing on May 20. More on what those assurances are all about in our earlier story here: https://t.co/8ehvD0iHus pic.twitter.com/420CMZP0Wp
— Megan Specia (@meganspecia) April 16, 2024
Washington ígéretei azután hangzottak el, hogy a londoni brit legfelsőbb bíróság a múlt hónapban úgy döntött, ha az Egyesült Államok nem nyújtja ezeket a garanciákat, akkor Assange fellebbezhet az Egyesült Államoknak való kiadatása ellen, hogy bíróság elé álljon titkos katonai dokumentumok közzététele miatt.
Assange-t az elmúlt öt évben a londoni, szigorúan őrzött Belmarsh börtönben tartották fogva. A brit rendőrség először 2010-ben tartóztatta le szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos vádak miatt, amelyeket ő maga tagadott. Assange 2012-ben menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén, ám 2019-ben ismét letartóztatták, amikor Ecuador visszavonta menedékjogát, és azóta is Belmarshban van.
Az Egyesült Államok eközben továbbra is követeli, hogy adják ki amerikai földre, hogy bíróság elé állhasson 17 rendbeli kémkedés miatt, amiért 2010-ben olyan titkos Pentagon katonai dokumentumokat hozott nyilvánosságra, amelyek részletesen ismertették az Egyesült Államok állítólagos iraki és afganisztáni háborús bűneit. Assange-nak akár 175 év börtönbüntetéssel is számolnia kell, ha kiadják és elítélik.
Jogi csapata és támogatói azt állítják, hogy az ellene indított eljárás politikai jellegű, és a Nyugat bosszúból indítja, amiért állítólagos háborús bűnöket fedett fel.
Ügyvédei is kitartottak Assange USA-nak történő kiadatása ellen, azzal érvelve, hogy ez veszélyeztetné az életét és a jólétét, és korábban a Washington által adott biztosítékokat értelmetlennek minősítették, azt állítva, hogy lehetetlen lenne ezekre támaszkodni, ha ügyfelüket valóban kiadják.
