Vetítsünk nagy felbontásban!
Az egy méter feletti képátló még igen sokba kerül. Projektorral sokkal olcsóbban téretünk nagypályára, de ne higgyünk a specifikációknak.
LCD kontra DLP
Elszánt hívei vannak mindkét tábornak, így röviden szólunk a két projektoros megjelenítő technológia előnyeiről, hátrányairól. Az LCD-t már (lásd monitorok) legtöbben hallották, itt egy (vagy alapszínenként egy és összesen három) folyadékkristályos panelen halad át a fény, az egyes képpontok fényáteresztő képessége pedig fokozatosan vezérelhető. Mivel gyakorlatilag elkerülhetetlen áthallás a szomszédos pontok között, ezért a kontraszt terén nem domborít ez a technológia, viszont a zökkenőmentes árnyalatképzésben előnnyel bír. Előnye még, hogy a vetítés tengelye általában elfordítható, ami rugalmasabb elhelyezést tesz lehetővé. A környezet és az idő öregítő hatására kényesebb az LCD, de ezen a téren sokat léptek előre szervetlen alkotóanyagok beépítésével.A DLP (Digital Light Processing) projektorok lelke egy DMD (Digital Micromirror Device), ami egy olyan chip, amely parányi, két fajta szögbe állítható tükröket tartalmaz. Egy tükör egy képpontot reprezentál, állásától függően továbbengedi vagy félreirányítja a fényt. Az alapjában monokróm képet időosztással (a tükrök ki-be billentésével) teszik szürkeárnyalatossá és egy 3-6 alapszínt felvonultató színszűrő kerékkel töltik meg élettel. A DMD kontrasztban kiváló, viszont az időosztás miatt csak a szemünk összegzi az ezerszámra felvillantott alapszíneket árnyalatokká, sokan panaszkodnak, hogy a képet és környékét tekintetükkel pásztázva egy-egy villanásra rajtakapják a színhullámok átfutását.
Jobbnál jobb ajánlatokkal bombáznak minket a szupermarketek, de még így is elég drágák a TFT- és plazmatévék, a másfél méteres kép pedig már megfizethetetlen. Ha nagyban szeretnénk játszani, akkor kénytelenek leszünk megfontolni egy projektor beszerzését. A beszerelés-elhelyezés nehézségei ugyan riasztóak lehetnek, de látva, hogy mennyit zuhantak a kivetítők árai az utóbbi években, nem kétséges, hogy érdemes lehet foglalkozni a gondolattal.
Összeállításunkban három jellemző készüléket vettünk szemügyre, melyek technológiailag elég jól reprezentálják a ma 120-200 ezer Forintból beszerezhető vetítők piacát.
Marketingdzsungel és lámpaélettartam
A gyártók, saját méréseik alapján adják meg a technikai paramétereket, azonban a mérések lefolytatására nincs előírás, sem a lámpa élettartam, sem a fényerő és kontraszt esetében. Az élesedő konkurencia harcban a nagyobb névleges értékek kedvéért sokan enyhítettek a mérés szigorán, például akadnak, akik a fényerőt a színtárcsa fehér szakaszán blokkolva értékelik, így az nagyobb, mint a valóságban tapasztalható (a tárcsa színes szegmensei szűrik, így gyengítik a fényt). Ennél fogva a különféle gyártók és modellek gyári értékei nem nyújtanak egymással összevethető alapot.
Szándékosan nem adtunk meg névleges lámpa-élettartam adatokat a táblázatban. Általában 2-3000 órát szoktak megadni, de nem közlik, hogy addigra már csak jelképes, töredék szintű lesz a fényerő, így sokkal bölcsebb a garancia időt és még inkább a garancia üzemórát nézni.
Általános tapasztalat, hogy megfelelő fényerővel nem lehet kihúzni a teljes lámpagarancia időt, de úgy 1000 órát igen.
Acer H5350, Benq W500, Optoma EP721 »
