A kesztyűtartóban vagy az ajtózsebben rongyolódó térképek felett eljárt az idő: mint az élet annyi területén, a térképek világában is átvette a hatalmat az informatika. A műholdas helymeghatározás korában nem csupán azt tudjuk, hogy néz ki a körülöttünk található úthálózat, de a digitális térképen az is pontosan látható, hogy mi éppen hol vagyunk. Mint megannyi technológiai fejlesztést, a műholdas navigációt is a hidegháborúnak köszönhetjük. Ez volt az az időszak, amikor a képzeletben egymásnak feszülő nagyhatalmak technológiai fejlődése leginkább kicsúcsosodott - habár az előzmények már a második világháborúban használatos rádiós rendszerekig visszavezethetők.

Azóta azonban nagyot fordult a világ. Manapság már a technikai lehetőségek minél jobb üzleti hasznosítását keresik. Egyre több autóban PNA készülék, és az azokban rejlő üzleti lehetőségeket már a navigációs eszközök elterjedésének korai szakaszában felismerték, az egyszerűbb szolgáltatások már ma is elterjedtek. Bemutatjuk, merre halad a GPS technológia, melyről a téma elismert szakértője, Mohos Zoltán is nyilatkozott lapunknak.

A hálózatátvilágító társ
A Nessus az egyik legrégebben fejlesztett védelmi szoftver a piacon, mivel a legelső változat még 1998-ban, a nagy internet bumm körül jelent meg, és különös módon egyáltalán nem lassult a fejlesztés, a mai napig is folyamatosan bővítik, frissítik a rendszert. A jelenlegi, 3-as változat megjelenése 2005 végén komoly riadalmat váltott ki a népes felhasználói táborban, hiszen szakítva a GPL-hagyománnyal és a 2-es változattal, a 3-ast zárt forráskóddal készítették. A fejlesztők szerint erre azért volt szükség, mert sokan kijátszották a GPL-szerződés réseit, és mint saját szolgáltatást vagy csomagot árulták a Nessust, ami a Tenable Network Securitynek - érhető okokból - kevéssé tetszett. A riadalomnak azonban úgy tűnik, nem volt alapja, a Nessus 3-at ma is mindenki ingyen használhatja, csak épp a GPL licencet leváltotta egy saját.

Milyen problémákat is próbál megtalálni a Nessus? Alapjában négyféle hibát, s ezeket a következő kategóriákba lehet sorolni:

° olyan hibákat vagy sebezhetőségeket, amelyek segítségével távolról át lehet venni az irányítást gépünk felett;
° rossz rendszerbeállításokat, például a hiányzó biztonsági frissítéseket, vagy a bárki által spamek küldésre használható levelezőszervereket (open mail relay);
° rosszul megválasztott, üresen hagyott, túl egyszerű vagy gyárin felejtett jelszavak (rendszeren, adatbázison stb.);
° TCP/IP sebezhetőség keresése különféle nyitott portokon, szolgáltatásokon.

Ennyire teljes körű ellenőrzést nagyon kevés konkurens rendszer képes végezni.

Perelhetők lesznek az illegálisan letöltő internetfelhasználók
Régóta zajló vita végére tehet pontot az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) tervezete, amely a tárca reményei szerint egyértelművé tenné, hogy milyen esetekben lehet szabadon felhasználni a szerzői jogvédelem alá eső alkotásokat - például a webről vagy a fájlcserélő hálózatokon keresztül - magáncélú másolásra. A szerzői jogi törvény (Szjt.) tervezett módosítása ugyanis kimondaná, hogy nem esik a szabad felhasználás hatálya alá, ha a felhasználó tudta vagy az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellett volna, hogy a mű illegális példányáról készített másolatot.

A minisztérium szerint kisebb kiigazításról van szó, szakértők szerint azonban a szabálymódosítás állampolgárok tömegeit kriminalizálja, illetve teszi őket törvénysértővé. Utánajártunk kinek lehet igaza.

Hogyan bánjunk zseniális beosztottjainkkal?
Minél okosabb-ügyesebb az alkalmazott, annál nehezebb kezelni - a vezetéstudomány axiómaként kezeli ezt a nézetet. Azok a munkavállalók, akiknek magas szintű az agyi bal féltekéhez kötődő intelligenciájuk - ami egészen általános az IT-szakértők között - gyakran követelőzők, nem hallgatnak mások véleményére, hajlamosak unatkozni, és azt gondolni, hogy mindig nekik van igazuk. Legalábbis ezt állítják róluk főnökeik.

A kiemelkedően intelligens, erősen műszaki beállítottságú emberek olyan szubkultúrát képviselnek, amelyben a tudás társadalmi rangot és hatalmat jelent, és ahol alapkövetelmény a korrektség - véli Clinton Nixon, egy amerikai webfejlesztő és tanácsadó cég vezető fejlesztője. Ez sok esetben szerepet játszik abban, hogy egyszerű nézeteltérések esetében is - különösen alkalmazott és főnöke között - komoly feszültségek jelentkeznek. Nos, azok a főnökök, akik briliáns koponyákkal szeretnék körülvenni magukat, alaposan gondolják meg, mire is vágynak - de legalábbis tanulják meg, hogyan lehet a legjobban kezelni a különleges képességű beosztottakat. Cikkünkben adunk hat tippet a zseniális beosztottak irányításához.

Az ASP-modell az e-kormányzásban
Korábban (2007 szeptemberében) már írtunk róla, milyen fontos a kisebb önkormányzatoknak, hogy az e-Önkormányzati rendszereket ASP (Application Service Provider) formában vegyék igénybe. Azóta a folyamat jelentősen előrehaladt, születtek is eredmények, de a leginkább érintett kis önkormányzatok (a szolgáltatást majdan igénybe vevő ügyfelek) még nem tudnak semmi konkrétat az ügyben. E-Government rovatunkban az ASP-modell önkormányzati lehetőségeivel foglalkozunk.