Pataki most úgy fogalmazott, hogy jó lenne, ha a szolgáltatók maguk érnék el a díjcsökkentést, de ha mégis szükség lesz brüsszeli szabályozásra, akkor figyelembe kell venni a hangroaming tapasztalatait. Ezek egyike szerinte, hogy nem csupán az árszint a fontos, hanem az úgynevezett számlázási egység is (például perc vagy adatátvitelnél bájt) - közös szabályozásnál az utóbbit is érdemes uniós szinten harmonizálni.

Az EU-ban jelenleg folyik a teljes távközlési szabályozás áttekintése. Pataki kifejtette, hogy a szabályozói csoport "hangadó" kíván lenni a folyamatban, de emellett "eredményeket is fel kíván mutatni olyan szakmai témákban, amelyek előreviszik az uniós egységes piacot, és a fogyasztók számára is segítséget, előnyöket nyújtanak."

Az eredmények közé sorolta, hogy a csoport legutóbbi találkozóján elfogadták azt a közös ajánlást, amely szerint az úgynevezett végződtetési díjak tekintetében egy országon belül nem lehet különbség sem a mobiltelefon-, sem a kábeles telefonok kategóriájában. Magyarország ezt a feladatot már elvégezte, de most az ERG előírta európai szinten is - tette hozzá.

A hatóságok amellett is elkötelezték magukat, hogy felgyorsítják a díjak költségelemzését, és közös javaslatot tesznek az egységesen követendő költségmódszertanra.

Az NHH elnöke szót ejtett a fogyasztói tudatosságról is. Mint mondta, egy hatóságnak nemcsak az a célja, hogy a versenyen keresztül a fogyasztói érdekeket úgy érvényesítse, hogy nagyobb választék legyen és egyre csökkenjenek az árak, hanem szerepe van abban is, hogy a fogyasztóknak segítsen eligazodni a lehetőségek között: a mobilpiacon például több száz különféle csomag létezik. Magyarországon ez a feladata a NHH Tantusz honlapjának, amely a fogyasztói szokások alapján segít eligazodni a vezetékes- és mobiltarifák között, és bemutatja a külföldi mobiltelefon-használat költségeit.

Az uniós távközlési felülvizsgálat jegyében az elmúlt hetekben az Európai Parlamentben is több meghallgatást tartottak a kérdésekről. Az MTI kérdésére Pataki Dániel kifejtette: ezek azt tanúsították, hogy számos kérdés megfogalmazódott az Európai Bizottság azon javaslatával szemben, miszerint a brüsszeli EU-testület nemcsak a jelentős piaci erejű szolgáltatók kiválasztásakor élhet vétójogával, hanem akkor is, amikor ezen szolgáltatókra kötelezettségeket rónak. Vitatják egyelőre azt az elképzelést is, hogy uniós szintű hatóságot kellene felállítani.

A következő hónapok kérdése, hogy létezik-e olyan intézményi modell, amely esetleg más formában, de megvalósítja a bizottság azon javaslatait, amelyekről egyetértés van - fogalmazott az NHH elnöke.