Magyar részről nem mutatkozik kellő érdeklődés az európai műholdas navigációs rendszer, a Galileo-program megvalósítása iránt, pedig a projekt kifejezetten alkalmas arra, hogy abba kis- és középvállalatok is bekapcsolódjanak - mondta csütörtökön az MTI-nek Barsiné Pataky Etelka néppárti európai parlamenti képviselő, aki az EP által áprilisban jóváhagyott Galileo-program parlamenti jelentéstevője volt.

Barsiné csütörtökön nyitó előadást tartott az EP ipari szakbizottságában szlovák kezdeményezésre rendezett meghallgatáson, és beszámolt a korábban megfeneklett projekt ígéretes újraindításáról. Az MTI-nek elmondta, hogy a műholdas navigációs rendszer kialakításába várhatóan sok nyugat-európai, főként német vállalkozás kíván bekapcsolódni, és élénk érdeklődés mutatkozik Szlovákia, a Cseh Köztársaság, valamint Szlovénia részéről is. A csehek hamarosan tagjai lesznek az Európai Űrügynökségnek, a szlovákok pedig főként a Galileo-projekt nyomán létrejövő felhasználási lehetőségek iránt mutatnak élénk érdeklődést. Magyarország eközben hallgat - tette hozzá.

Az európai globális navigációs műholdrendszer (GNSS) két programból áll. Az Egnos (European Geostationary Navigation Overlay Service) olyan regionális rendszer, amely a GPS-jeleket használja újra, és további jelekkel javítja a műholdas navigáció teljesítményét. A Galileo harminc műhold és az ehhez kapcsolódó földi irányító infrastruktúra összessége. A polgári célokra tervezett, anyagi haszonnal is kecsegtető projekt a tervek szerint versenyképes alternatívát jelenthet az amerikai GPS-szel szemben.

A Galileo fejlesztési szakasza során építik meg és lövik fel az első műholdakat, és ekkor hozzák létre az első földi infrastruktúrákat is. Az összes űrbeli és földi infrastruktúra a kiépítési szakaszban készül el. Ez a fázis 2013-ra érhet véget, és ezután kezdődhet a hasznosítási szakasz.