Az amerikai Microsoft keresztút előtt áll: hétfőn visszavonul a vállalatnál végzett napi munkától Bill Gates, a szoftveróriás egyik alapítója, a világ egyik legnagyobb vagyonával rendelkező embere. Bár Gates már régóta készül a Microsofttal való szakításra - a vezérigazgatói posztot már 2000 januárjában átadta Steve Ballmernek, és a "nyugdíjba" vonulását is bejelentette két évvel ezelőtt -, ezzel együtt távozása felveti azt a kérdést, hogy a szoftverszállító túl van-e már a legszebb napjain.

Innováció vagy monopóliumszerzés?
Az amerikai Computerworld összeállításában arra a következtetésre jut: bár az Oracle és az SAP nagyobb részesedéssel bír a vállalati alkalmazások piacán, az Oracle pedig az adatbázis-piacon is, az IBM és a HP pedig nagyobb árbevétellel rendelkezik, a Microsoft sok szempontból még mindig az IT iparág "királya".

A Forrester piacelemző cég vezérigazgatója, George Colony június 16-i blog bejegyzésében úgy fogalmaz: Bill Gates "konstruktív monopolizmusának" köszönhetően egy rakás de facto IT szabvány született - amiből a Microsoft mellett a felhasználók is profitáltak.

Colony szerint Gates soha nem volt egy technológiai innovátor, de képes volt arra, hogy a saját technológiáit monopolhelyzetbe hozza a piacon. Ez a fajta hajtóerő hiányzik a Microsoftból az elmúlt években, amióta Gates a vállalat helyett egyre inkább filantropikus tevékenységekre fókuszál - tette hozzá a Forrester vezérigazgatója.

A Google az új Microsoft
Ahogy a Microsoft elérkezett a vállalati fejlődésének érett szakaszába - a vállalatot 33 évvel ezelőtt alapították -, minden korábbinál több fenyegetéssel kénytelen szembesülni, amelyek az IT piacon betöltött "alfahím" pozícióját fenyegetik - fogalmaz a Computerworld cikkírója. A Microsoft által kontrollált szabványosítást kikezdték a nyílt dokumentumformátumok hívei, miközben a nyílt forráskódú szoftverek a Web 2.0 technológiák és a szoftverszolgáltatások (Software-as-a-Service - SaaS) egyre nagyobb részt csípnek le a Microsoft busásan jövedelmező, a Windows operációs rendszerre és az Office alkalmazáscsomagra épülő üzletéből.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy az első számú fenyegetést a Google jelenti, annak is elsősorban a Google Docs online dokumentumkezelő alkalmazása, amely a Microsoft egyik legjobban jövedelmező üzletét, az Office-t támadja. A Google számítási felhőn (cloud computing) alapuló szolgáltatásait úgy tervezték meg, hogy azok aláássák a Microsoft dominanciáját a személyi számítógépeken.

Az online hirdetési bevételeinek köszönhetően a Google nem kényszerül arra sem, hogy pénzt kérjen a szolgáltatásaiért, így a legtöbb, a Microsoft babérjaira törő - jellemzően még béta verzióban működő - szolgáltatás ingyenesen elérhető. A Google arról is igyekszik meggyőzni a vállalatokat és más szervezeteket, hogy ne hosszabbítsák meg hosszú távú megállapodásaikat a Microsofttal, így - bár a Google nem csinál pénzt ebből az üzletből -, de a Microsoft is jelentős összegektől esik el.

Él és virul
Ezzel együtt még korai lenne a Microsoftot temetni, sőt, a szoftvercég a idei várható eredmények szerint él és virul: a június 30-án záruló 2008-as üzleti évében a vállalat az előzetes becslések szerint 58 milliárd dolláros árbevétel mellett 16,4 milliárd dollár profitot ért el, ami a 2007-es üzleti évhez képest kétszámjegyű növekedést jelent.

A Windows és az Office a saját piacain továbbra is 90 százalék feletti részesedéssel bír, és a 10 milliárd feletti szerver- és eszközüzletága - ide tartozik a Windows Server, az SQL Server, a Visual Studio és a System Center - tovább növekedett, lévén, hogy ezeken a területeken a Google még nem állt elő konkurens termékekkel.

Az elemzők emlékeztetnek arra is, hogy a Microsoft számos korábbi fenyegetést - WordPerfect, Lotus, IBM, Novell, Netscape - túlélt már, ezzel együtt jelentősen át kell alakítania a belső működését, és jobban kell fókuszálnia az ügyfelek megtartására a mindenáron történő árbevétel-növelés ellenében.

A világ jótevője
A Computerworld egy másik cikkben azt a kérdést is felveti: hogy fognak emlékezni a történetírók Bill Gatesre, a világ legbefolyásosabb szoftverszállítójának alapítójaként, monopolistaként, vagy a világ egyik legnagyobb megmentőjeként? A cikk szerzője emlékeztet arra, hogy manapság Andrew Carnegie kapcsán is elsősorban adományaira, és nem az acélipar egyik körmönfont nagybefektetőjeként emlékeznek.

Ez alapján néhány évtized múlva Bill Gatesre valószínűleg elsősorban, mint a Föld valaha volt legbőkezűbb filantrópjára emlékezünk majd. Gates több évvel ezelőtt kijelentette, hogy csaknem a teljes vagyonát jótékony célra kívánja fordítani: a 2000-ben alapított Bill & Melinda Gates Foundation alapítványnak eredetileg 126 millió dollárt adományozott, amelyet 2006-ban további 26 milliárd dollárral egészített ki. Ezzel a világ legnagyobb jótékonysággal foglalkozó - a fejlődő országok, elsősorban Afrika egészségügyének javítását és a szegénység felszámolását célul kitűző - alapítványát hozta létre, amely vagyona jelenleg eléri a 37,3 milliárd dollárt és az összeg várhatóan tovább növekszik, mivel Gates barátja, a nagybefektető Warren Buffett további 31 milliárd dollárt kíván felajánlani az alapítványnak.